Lassan vége a tanévnek, és a koronaidők gondjaihoz mérten, legalábbis járványügyileg, ez az iskolaév nyugodtabb volt a két előzőnél. Nemúgy hangulatilag, hiszen a pedagógusbérek rendezése a Holdban, így jogos volt a tanítóság június 15-ei országos tiltakozó megmozdulása. Ahogyan az a zavar is érthető, amelyet a magahitt pénzügyminiszter magánakciójából született és százmilliókra rúgó szakkörpénzek friss ügye keltett. Igaz, az államfő vétója révén ez a törvény még ott kísért a parlamentben, ám ha a képviselők áttörik a vétót, akkor nemcsak egy alkotmánybírósági eljárást valószínűsítenek, hanem január 1-jétől a közoktatási intézmények és az önkormányzatok vezetőinek nyakába egy korrekt módon végrehajthatatlan, szakmailag még csak fércmunkának sem tűnő jogszabályt zúdítanak. Hogy miért ezek a kételyek, hogy Szlovákiában mi hogyan zajlik az oktatásüggyel, illetve milyen a pedagóguslélek tanév végi hogyléte, arról Czibor Angelikával, a hetényi Tarczy Lajos Alapiskola igazgatónőjével és Andruskó Imrével, a Selye János Gimnázium igazgatójával, Miklósi Péter beszélget.