Huszonöt éve, 1989. december 6-án tartotta rendkívüli ülését a Csemadok akkori központi bizottsága, és négy évtized kommunista párthűség után önálló, nyitott, szabad társadalmi szervezetté nyilvánította a szövetséget. Egyúttal rehabilitálta a Csemadokból 1968–69-ben kizárt személyeket és új programnyilatkozatnak beillő határozatokat is hozott. Napokkal később a romániai forradalom hatására segélyakciót szervez az erdélyi rászorulók megsegítésére; január első napjaiban pedig élénk vita bontakozik ki a szervezet jövőbeni szerepvállalásáról, jelesül arról, hogy kulturális és társadalmi szervezet maradjon-e? A rendszerváltással elkezdődik a Csemadok átalakulása és átalakítása; negyedszázaddal később pedig indokolt a kérdés: hol tart ma az akkoriban új utakra lépett szövetség? Ezekről a kérdésekről Görföl Jenővel, a Csemadok központi titkárával és Takács Andrással, a kereken 25 éve rehabilitált korábbi tisztségviselők egyikével beszélget Miklósi Péter.